Szeretném ha egyszer,
engem szeretnél.
Szeretném ha tudnád,
mit vesztettél.
Szeretném, ha egyszer
mindent értem adnál.
Szeretném ha egykor
te is így gondolnád.

Olyan vagy te nékem, mint a délibábok.
Elt?nsz el?lem, mire rád találok.
Nem tudsz engem szeretni,
és ez egy nagy átok,
pedig te vagy az én álmom
mit ébren is látok.

Karóba húzott szívemben érzem még a reményt,
Hihetetlen, hogy a mai napig tudok még hinni,
Mára már nem tudok Neked semmit mondani,
Csupán csak reménytelenül kett?nkben bízni.
Bízni a lehetetlenben naivan és szerényen,
Nem tenni mást, csak reménykedni a reményben.

Mond, most már tényleg csak egy szép emlék maradok?