végtelen örökké-érő felhőben úszom a színek felé. agyamhoz kötözött madzagot tekeri fel és húz magához. a különböző felé szállok. a homogén jeges űrt magam mögött hagyom. tarkaság szememnek, melegség testemnek. lelkem szétfolyik és egyé válik az örök létezés lágy magzatvizével. az anyaméhbe érek. egyszer.