Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sniff
Alkotások száma: 215
Regisztrált: 2005-09-05
Belépett: 2013-01-04
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Versek (149)
Képgaléria
-Makró képek (1)
-Fotók (46)
-Digitális alkotások (3)
-Humor (4)
Kreatív hobbi
-Kézművesség (1)
Feltöltve: 2012-08-30 08:43:56
Megtekintve: 1676
Van
Van az a pont, amikor az úton el kell engedd a kezem,
Van az a pont, hogy megtanulj lélegezni velem, vagy nélkülem,
Van az a szó, ami eltol, vagy minket összeácsol,
Van az az út ami mindenkinek jó, legyen bárhol,
Van az a szív ami nem szakad meg, csak könnyeket ejt,
Van az a szó, amit ember könnyen nem felejt,
Van az a sóhaj, mely elhagyja ajkaim,
Van az a sóhaj, mely ütközik börtönöm falain,
S mint izzadságcseppek a homlokomról,
A falak belső homályán, legurulnak, s nem siratnak semmit
Van az hogy a csöndemben találok meg
A csöndemben valakit.
S zajongok,
Két kezemmel, hatalmas zajt csapok,
S befogom a fülem, s magamra zárom az ajtót,
Az ajtókat hogy ne halljak mást mit hallani szeretnék,
Ez a legjobb út,
Ami járható,
Amit én választok,
Amihez senkit közel nem engedek.
Ezen az úton, azthiszem tovább egyedül megyek.

2012. július 7.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!