Feltöltve: 2010-05-24 14:43:40
Megtekintve: 6427
Az írás mint sírás
Annyira sajnálom,
hogy nem álmodhatok ébren.
Elhagyni, elveszni,
sértve, bántva, fájva lenni.
Annyira hiányzik,
a kék figyelem.
És minden ami életben tartott,
régen, eddig, éjjelente.
Hm... ámulom,
ahogy kék tintám ereimben folyik már,
vénáimban minduntalan tisztulatlan odáz...
S az írás lassan sírássá fajul.
Arcomon kék könnyed esik.
hogy nem álmodhatok ébren.
Elhagyni, elveszni,
sértve, bántva, fájva lenni.
Annyira hiányzik,
a kék figyelem.
És minden ami életben tartott,
régen, eddig, éjjelente.
Hm... ámulom,
ahogy kék tintám ereimben folyik már,
vénáimban minduntalan tisztulatlan odáz...
S az írás lassan sírássá fajul.
Arcomon kék könnyed esik.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!