Pszeudó zen történet - A Mag

A Mester és Titok Tóni, egy gyümölcsös kert mellett haladt el. A kertben, a gazda metszett egy öreg fát.

- Látod, ilyen a vallási reformátor, mint ez a gazda, aki metszi az öreg fát. Az igazi próféta, az igazi reformátor, új magot vet, ami később nagy fává terebélyesedik, és ahol majd az ég madarai raknak fészket.

Pszeudó zen történet - A Tisztulásról

A Mester és Titok Tóni a folyóparton üldögéltek. A Mester nagyon kedvelte a folyókat, patakokat, a forrásokat. A Mester időközönként, közvetlenül a folyó partjára ült, máskor meg nem. Tóni nem értette ennek logikáját. Látta a Mester, hogy Tóni izeg mozog, szeretne valamit kérdezni, de mégsem meri. A Mester csak hallgatott, hogy novelje a feszültséget. Végül megszólalt a Mester.

- Van egy fajta, tisztulás, amit kevesen ismernek. A folyónak van egy szele, amit kevesen érzékelnek. Ha érzékeled a folyó szelét, és átadod magad neki, akkor az átjár és megtisztít. Aki képes így megtisztulni, az érzékeli a Nagy Mindenség szelét is, amely ugyan úgy átjár és megtisztít, de még jobban.


Pszeudó zen történet - A Gondolkodásról

Titok Tóni arról panaszkodott a Mesternek, hogy túl sokat gondolkodik, es ezt a Szent Könyvek tiltják.

- Nem az a baj, - válaszolta a Mester -, hogy gondolkodol, hanem az, hogy gondolataidat nem hagyod elenyészni, mint ahogy elenyésznek, a lehulló falevelek az erdőben.



Pszeudó zen történet - Az Elégedettségről

Egy délután, a házikójuk előtt üldögélve, Titok Tóni megkérdezte a Mestert.

- Mester, te elégedett vagy-e?

- Igen, mert létezem. De leginkább hajnalban, a pirkadatkor vagyok elégedett, itt a házikó előtt üldögélve, mert ilyenkor egyformán van a fényből és a sötétségből is, a kettő együtt áll.


Pszeudó zen történet - A Gondolatok és a Falevelek

A Mester és Titok Tóni, az erdőben egy nagy kidőlt fatörzsön ültek. Tóni el volt ragadtatva a Mester gondolataitól. Meg is jegyezte:

- Te Mester, nem tudok nem egyetérteni a gondolataiddal.

- Nem jó ha egyetértesz a gondolataimmal, mert nem a tartalmuk a lényeg, hanem a csend ami mögöttük van. Ne a gondolataimhoz ragaszkodj, hanem a csendhez, amit a gondolatok kiváltanak benned. A gondolataim is olyanok legyenek benned, mint itt az erdőben a rothadó lapik, amiket már nem is látsz, csak az illatukat érzed.


Pszeudó zen történet - A Gyermekláncfűről

A Mester szerette a sportot. Tónival egy kézilabdamérkőzést néztek. A Mester nagy érdeklődéssel nézte az izgalmas meccset. De Tóni egyszer csak azt vete észre, hogy a Mester nem a mérkőzést nézi, hanem az aszfalt pálya szélén, az aszfaltot áttörő, gyermekláncfüveket.

- Mi van Mester, a gyermekláncfüvek érdekesebbek lettek, mint a mérkőzés?

- Eltaláltad Tóni, sokkal érdekesebbek. Ez a gyenge növény áttöri a civilizáció kemény aszfaltját. De az emberi lélek képtelen áttörni, a halott kultúra, az előítéletek kemény burkát. Valahogy így kéne, az ember Belső Énjének is áttörnie, a Külső Én kemény burkát. Igen de oda élő ének kellenének, mint ez a kis növény.


Pszeudó zen történet - A gyergyóditrói Malomról

A Mester és Titok Tóni, az egyik székelyföldi községen, Gyergyóditrón bandukoltak keresztül. A Mester meglátott, a Tölgyes fele vezető úton, egy romos vízimalmot, melynek kereke már nem volt sehol, lehet valamelyik, áradás elvitte. Hosszasan álldogált és bámulta.

- Ezzel se őrölnek már többet. - gondolkodott Tóni hangosan.

- Tóni Te, e malom vízkerekének a sorsa az volt, hogy egyszer fenn, egyszer lenn, és végül sehol. Ilyen az emberi élet is. De vannak, az emberek között, igaz nagyon kevesen, akik a fentet és a lentet, a sehol-nem-levésben egyesítik, még itt az életükben.


Pszeudó zen történet - Az Asztrológiáról

Titok Tóni, mindig valami titkos csodálattal nézte, ahogy a Mester elmerült, az éjszakai csillagos égbolt szemléletében. Nem volt valami jó véleménnyel az asztrológiáról. Kívülről kapott, közvetett segítségnek tartotta.

- Te Mester, milyen csodálatosan ragyognak a csillagok, - mondta Tóni, hogy valahogy szóra bírja a Mestert.

- A magyarázat nem a csillagokban van, - mondta a Mester - hanem benned. Nem a csillagokból érted meg önmagad, hanem önmagadból a csillagokat, főleg, ha azok a szívedben is ragyognak, és nem csak az égen.


Pszeudó zen történet - A Vacsoráról

- Mester, mit készítsek vacsorára?

- Amit eddig is készítettél.


Pszeudó zen történet - A Halfogásról

A Mester a folyó partján guggolt, Tóni hátrább tőle üldögélt. Tóni azt hitte, hogy a Mester kézzel halászik. Hiába várta Tóni, hogy a Mester halat fogjon. A Mester sejtette, hogy Tóni halászásra gyanakszik.

- Tévedsz Tóni ha azt hiszed, hogy halászok. Az elmém a kezembe szállt azért kapkodok ilyen idétlenül. Meg akarom markolni a vizet.
Közben egy rák szörnyen megcsípte ollójával a Mester ujját, aki üvölteni kezdett. Így múlt el a rángás, és a folyó folyt tovább.

Nagy Attila Puli