Mert mind?nkben ott rejlik
az emberi szépség,
valami titkos teremt?
m?ve van ebben!

Hazatértél,
zárod az ajtód,
fáradó kezed
leveri a munka porát,
majd csendes es? hull,
gyöngyeiben füröszti az estét,
te is tiszta leszel,
és betakar a csend ölelése,
lassan elalszol,
pilláid alá
ereszkedik a világ,
álmatag lelkedben ma este
te magad vagy a vers.