Könnyek a Tűz mellett

(Stormwitch - Tears by the Firelight)

Könnye hull a tűz mellett, ma sem jön, kit régóta várt
Királya hívta messzi földre, ott védi a hazát
Szeme folyvást az ablakon, a hulló esőbe mered
Ragyogón lobog a tűz, de szobája szürke és hideg

Éjre éj és nincs vele az, kit úgy szeret
Emléke lángol csak, s ő számolja a perceket
Napra nap és gondolata messze viszi őt
Egyre csak várja-várja a visszajövőt

Csaknem egy éve már, s a csatazaj nem hal el
És nem jön hír semmi, nincsen semmi jel
Bár tudná, mi éri őt, ki messzi földre távozott
Királya hívta el, s a király álma nyugodt

Könnye hull a tűz mellett, ma sem jön, kit régóta várt
De a győzelem híre fellobbantja reménye parazsát
Harangok köszöntik a békét, a visszatérő hadat
„Miénk a diadal”, de ő így szól: „S nekem mi maradt?”

Könnye hull a tűz mellett, s a tűz egyszer leég
Sírfekete szavakon vérpiros a pecsét
A tűz mellett várt addig, míg élete elmúlt csendben
A pergament még mindig szorítja kezében